"Szakmai gyakorlatomat utazási irodában szerettem volna tölteni. Hosszas keresgélés után valamint számtalan visszautasító e-mailt követően rátaláltam a del REY International - külföldi munkaközvetítő cégre"
Spanyolországot választottam. Pincérnek és bárosnak jelentkeztem.
Két hét várakozás után kiválasztott egy Menorca-i hotel Cala en Bosch üdülő városából. Kicsit megijedtem, a szerződés négy hónapra szólt 2200km-re az otthonomtól a családomtól és barátaimtól távol. Végül elfogadtam az ajánlatot és az egész nyaramat Menorcán töltöttem. A cég minden papírmunkában segített, június 2-án utaztam el és szerencsémre nem egyedül. Egy másik lányt is ugyanabba a hotelba szerződtettek, mint engem. Először csak a reptéren találkoztunk.
Az utazás filmbe illő volt minden rossz dolog megtörtént velem, ami megtörténhetett. Rayanair-rel repültem, a kg-ra nagyon oda kell figyelni imádnak szívatni. Az utolsó kapunál a kedves légi utaskísérő fiú közölte velem, hogy a lap topomat bele kell tennem a kézipoggyászomba. Így persze nem fért bele a rekeszbe a bőrönd. Majd közölte vagy feladom ott a kapunál a csomagom vagy törölnek a járatról. Ezt mind szépen és kedvesen teljesen segítőkészen. Mit volt mit tennem feladtam a poggyászomat. Ezt megismételtem Barcelonában is mivel nem közvetlen járattal mentem ahol még 7 órát vártam a csatlakozásra. Végül szerencsésen és fáradtan megérkeztem a hotelba ahol már vártak.
"Meglepetésként ért, hogy a spanyoloknál az első találkozásnál nem kézfogással üdvözölnek, ahogy nálunk, úgy köszöntöttek, mint régi ismerőseiket, két puszival."
A szerződés tartalmazta, hogy szállást biztosít a hotel így személyzeti szobában laktam. Másnap reggel találkoztam a menedzserrel aki odaadta a munkabeosztásomat és az egyenruháimat. Aznap már dolgoztam.
A bárban kaptam munkát
Előző nyaraimon már dolgoztam vendéglátói egységekben így nem volt ismeretlen számomra ez a munkatevékenység. Vagyis csak azt gondoltam. Heti 48 órát kellett dolgoznom heti 1 nap szabadnappal. 12 órától délután 4-ig majd este 8-tól éjfélig szólt a munkaidőm. A főnököm és a munkatársaim nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Az első hét nagyon nehéz volt. Rengeteg új dolgot kellett tanulnom ráadásul mindent idegen nyelven és egy teljesen új környezetben. Meg kellett tanulnom rendes kávéfőzővel kávét készíteni, tejet habosítani valamint koktélokat keverni. Minden nap tanultam valami újat. A hotel három csillagos hotel volt így nem minden vendég volt all-inclusive. A bárban, ebédidőben snack menüből választhattak. Ilyenkor úgy kellett viselkedni mintha egy étteremben dolgoznánk: rendelésfelvételtől a desszert kínálásáig.
A nehézség ott kezdődött, hogy a konyhán a szakácsok nem beszéltek angolul csak spanyolul, így a menüt le kellett fordítani külön nekem spanyolra. A rendelési lapra tehát spanyolul kellett írnom. Első napjaimban a bárban dolgozó munkatársaim dicséreteit nem vettem komolyan. Azt mondták gyorsan tanulok. Egy héttel később a menedzser is gratulált nekem a teljesítményem miatt. A munkarend sokszor változott, egy hónap után úgy sikerült kialakítani, hogy a bárban egyedül kellett dolgoznom. Az aggodalmam alaptalan volt, szerencsésen vettem az akadályt.
Minden pénteken és vasárnap volt turnusváltás ami „welcome meeting-ekkel” járt. Ez abból állt, hogy a bárban összegyűlt új vendégeket pezsgővel valamint snackkel kellet kínálni. Egy héten háromszor került megrendezésre egy speciális show. Ezeken az estéken különösen lehetett érezni azt, hogy a hotel egész szezon ideje alatt tele van.
A hotel három gyakornokot foglalkoztatott augusztusig utána ketten maradtunk gyakornokok. Éppen ezért a következő 2 hónapban vacsoraidő alatt az étteremben dolgoztam zárásig majd a bárban. Tehát mind két területen volt alkalmam kipróbálni magamat.
Az étterem büfé jelleggel működött így csak a koszos tányérokat kellett elvenni a vendégek elől később pedig készülni a másnapi reggelire, asztalterítés, poharak törölgetése, evőeszközök fényesítése valamint tányérok rakosgatása. Minden nap más nemzetiségű ételeket készítettek a szakácsok, a bárban az adott nemzetiség tipikus italait kínáltuk a vendégeknek. Meg kell mondanom, hogy a bárban jobban szerettem dolgozni. Kaptam lehetőséget az egyedüli érvényesülésre is.
Az első hónap után teljesen egyenrangú dolgozónak tekintettek. Kíváncsiak voltak a véleményemre. Belekóstolhattam egy kicsit a recepciósok világába is ugyanis helyettesítenem kellet egy- két alkalommal. Szerencsére semmi komoly dolog nem történt akkor. Sajnos a 4 hónap alatt a főiskolán tanultakat nem igen volt alkalmam hasznosítani, viszont sok új dolgot tanultam.
Az ott töltött időm alatt próbáltam megismerkedni a szigettel. Szabadnapjaimon strandokra jártam valamint városlátogatásokat tettem. Megismerkedtem más magyar lányokkal, akikkel hatalmasakat tudtunk bulizni, de csak volt olyan este is amikor „meglátogattak” a bárban persze „szomjasak” voltak. Meg kell hagyni az ember ismerőse a legkritikusabb vendég. Munkatársaim ajánlásával a legszebb helyeket is meg tudtam nézni. Egyik nap autót is volt alkalmam bérelni. A dologból az lett, hogy a rendőrségen kötöttem ki xD
Biztos úr nem tudta hol van Magyarország, kicsit eltájolta magát, ugyanis azt hitte bevándorló vagyok valahonnan Észak- Afrikából. Szerencsére még aznap sikerült tisztázni Magyarország helyzetét a jegyzőkönyvet pedig megsemmisítették a szemem láttára.
A 4 hónap alatt sikerült távoli, de életre szóló barátságokat kötnöm. A búcsú nem volt egyszerű. A manager, hogy bebizonyítsa mennyire elégedett a munkámmal készített egy diplomát valamint referencia levelet is írt. Az utolsó találkozásunkkor megköszönte munkámat valamint biztosított a felől, hogy ha szeretnék és van rá lehetőségem a hotel ajtaja nyitva áll előttem a következő szezonban is.
Életem egyik legjobb nyarát tölthettem kint minden percét élveztem és szerettem csinálni a munkámat is. Köszönet a del REY International csapatának! :)