Vass Attila

Amikor pár hete megláttam a del REY International hirdetését arról,hogy írhatunk élménybeszámolót, nem volt kérdés egyből éreztem szeretném én is átadni azt a rengeteg tapasztalatot, amit idén nyáron szereztem a del REY International-nak köszönhetően!

Az én del REY International-os kalandom már eleve nem szokványosan indult, ahogy velem általában semmi sem történik szokványosan.. Viszonylag korán beadtam a jelentkezést, mert éreztem 2013 az én évem lesz, és úgy éreztem 21 évesen végre készen állok, hogy valóra váltsam az egyik régi álmomat,és ne csak nyaraljak, hanem tapasztaljam is meg milyen az amikor tényleg tenger közelében él az ember.

Csak hogy a kiválasztásom nem igazán ment olyan könnyen, mint ahogy arra számítottam. Telt-múlt az idő és nem kaptam ajánlatot… bevallom annak ellenére, hogy a del REY International végig pozitívan nyugtatott, hogy ne féljek, tuti lesz ajánlat. Én a vége felé már eléggé el voltam kenődve, különösen amikor jött a június,és még mindig semmi nem volt… majd pontosan 1 héttel a megadott indulási dátumom előtt jött a nagy hír MEHETEK!!!!!!

Az első tanácsom így azoknak, akik jövőre szeretnétek próbálkozni, hogy nem kell nagyon elkeseredni, ha nincs egyből vagy akár hónapokig egyáltalán semmilyen ajánlat nem érkezik, mert még akár 1 héttel előtte is megtörténhet veled az, ami velem is megtörtént! :)

MEGÉRKEZTEM!

Nagyon féltem az utazástól még soha nem utaztam egyedül repülőn aztán szerencsére találkoztam 2 magyar lánnyal, akik szintén ugyanabba a városba jöttek, mint én így legalább nem utaztam egyedül! :)

Már maga az érkezésem elég kalandosan indult, ugyanis ha jól emlékszem este 11-re értünk a reptérre, és akkor már nem volt busz, ami elvitt volna minket a városba így mivel nem akartunk több mint 80 eurót kifizetni a taxira úgy döntöttünk a reptéren éjszakázunk.. Érdekes élmény volt, ahogy mindenki ott nézett minket a csomagjainkkal bevallom kicsit úgy éreztem magam mint egy csöves, de valahol vicces volt,és legalább elmondhatom,hogy ilyen helyen is töltöttem már el az éjszakát.. :D

Másnap hulla fáradtan kb. fél órás alvás, és több mint 3 órás buszozás után megérkeztem a helyszínre egyedüli magyarként mivel a csajok másik hotelben voltak.. Jött az első meglepődés először azt sem tudták ki vagyok ide-oda kapcsolgatták a telefont majd kb. a 4. kapcsolásnál rájöttek ki vagyok, és küldtek értem egy sofőrt.. Megérkeztem a hotelba, ahol a managerem, aki már akkor elég furán nézett rám elküldött az ún. ’’stuff kitchen-be” hogy várjak ott küld valakit, aki megmutatja majd a szobámat.. Én hullaként zombi fejjel be is mentem oda és miután 1 órás várakozás után sem jött senki én meg már az ájulás szélén voltam így úgy döntöttem nem várok itt tovább, megyek, és kérek segítséget, és találtam is felvittek a recepcióra ahol közölték velem,hogy igazán szerencsés vagyok ugyanis nincs még hely a szálláson ahol a munkások vannak így az első éjszakámat a hotel egyik szobájában tölthetem!! :P

Mondanom sem kell mennyire örültem különösen akkor, amikor a 2. napomon sem volt még hely a szálláson így a 2. napomat is a hotel egyik szobájában tölthettem egy káprázatosan gyönyörű szobában ahonnan csodás kilátás nyílt a tengerre, és a medencékre… :))

LUXUSBÓL A PUTRIBA…:D

A 3. napomon már várhatóan találtak helyet a szálláson, és hát bevallom a 2 luxus szoba után elég éles váltás, és kisebb sokk ért amikor megláttam a szobát ahol elvileg a következő 4 hónapot kell majd eltöltenem..

Alapjáraton tök jófejek lettek volna, csak az volt a bibi, hogy a görög 155 kg volt, és úgy horkolt mint egy helikopter, a román meg folyton a zombikról meg a halálról beszélt nekem.. De nem baj gondoltam, mivel egyedüli magyar vagyok, itt megpróbálok beilleszkedni.. A hotelben rajtam kívül csak, és kizárólag románok és görögök dolgoztak, akik az elején viszonylag kedvesek voltak, oda hívtak az asztalukhoz, majd este is elhívtak sétálni, csak az volt a baj, hogy megkérdezték, hogy vagyok majd elkezdtek végig románul beszélgetni én meg ott ültem, és hallgattam a semmit.. Mikor megkértem őket beszéljenek angolul az volt a reakciójuk, hogy nekik így könnyebb.. Ez persze érthető csak akkor minek hívtak el azt nem tudom.. Pár alkalom után nem is mentem már velük ki.

1 hónap alatt 4 fajta munkakör…:D

Pár nappal később elkezdtem dolgozni az étteremben, ugye ami elég megterhelő,és fárasztó volt soha nem dolgoztam még ilyen területen ezelőtt így számomra különösen nehéz volt. Éreztem hogy most aztán le kell győznöm minden egómat mert ez csak így fog menni… a görög munkatársaim igazán kedvesek,és segítőkészek voltak majd amikor beküldtek minket waiter assistantokat a konyhába segíteni a mosogató nénik mindig csentek nekünk sütit meg édességet! :)

• Pár nap után a managerem közölte velem, hogy szeretné megnézni, hogy boldogulok a raktárban amit nem igazán értettem, ugyanis tudni kell rólam, hogy 58 kg vagyok nem az a kigyúrt izmos pasi így különösen fura volt a 2 másik fiú mellett pakolgatni a sokszor 20 kg-t is meghaladó szállítmányt, de mivel csak 1 pár napról volt szó így úgy döntöttem kibírom, és különben is csak délelőtt kellett ott dolgoznom este újra az étteremben voltam.
• 2 héttel később ismét nagy meglepetésemre átraktak a ’’Duties’’ részlegre a mosodába lepedőket válogatni 4 órában a másik 4 órában pedig mint ’’törölköző host fiú’’ osztogattam a strand törölközőt a vendégeknek.. Fura volt ugyanis a szerződésem szerint waiter assistant voltam, de a többiek azt mondták ez Görögországban teljesen természetes, itt mindenkivel ezt csinálják.

A következő tanácsom tehát nem kell nagyon meglepődni, ha esetleg veled is előfordul ez én úgy fogtam fel, hogy legalább több dologban kipróbálhatom magam, és mégtöbb tapasztalatot szerezhetek! :)

Az első igazán jó barátom! :)

Az első 1 hónap alatt sikerült nagyon jól összebarátkozom egy román lánnyal, aki nem csípte a többi románt így már egyből volt bennünk valami közös, és rövid idő alatt nagyon jól összebarátkoztunk!! Jó volt végre valakivel beszélgetni, közös programokat csinálni,ez ott kint úgy, hogy teljesen egyedül vagy rengeteget számít!!! És nem kell mindenkivel jóban lenni elég egy ember is már az is nagyon sokat segít! :)

BYE-BYE & HELLO!

1 hónap és egy hét után július közepén megtörtént az amitől már az indulásom előtt féltem…Kezdem az elején.

Egyik reggel a managerem behívott az irodájába, és közölte velem, hogy mivel az egyik román fiú lebetegedett, így berak engem a raktárba dolgozni, állandóra 8 órában végig, amíg itt vagyok. Eléggé kiakadtam, amit el is mondtam neki,hogy 58 kg-mal úgy hogy pár éve a bal kezem el volt törve nem vagyok alkalmas erre a munkára huzamosabb ideig és különben is a szerződésem szerint waiter assitent vagyok, de Ő azt felelte nem érdekli a munka a raktárban van akarom vagy nem? Én pedig azt feleltem köszönöm azt nem kérem, és azzal felmondtam!!

Az első nap szokás szerint egyáltalán nem indult szokványosan. Megkaptam a szobámat 3 ukrán sráccal raktak össze akik elképesztően bunkók voltak… bármit kérdeztem tőlük mindenre azt a választ kaptam, hogy ’’I don’t know’’ miközben ők már több mint 1 hónapja ott dolgoztak… az első találkozásom a manageremmel így utólag belegondolva már elég viccesre sikerült! :D Elmentem az irodájához ő éppen telefont beszélt pontosabban ordított valakivel.. Majd miután befejezte az ordibálást neki vágta a telefont a falnak.. Én meg csak ott álltam, és arra gondoltam, hogy na jó ezt már tényleg nem hiszem el… :D

Az újabb tanácsom a göröggel kapcsolatban az,hogy mindenképp fel kell készülnöd arra,hogy nagyon szeszélyes népség!!! Soha nem találkoztam még soha ilyen változó hangulatú emberekkel, mint amilyenek ők,az egyik pillanatban még nagyon kedvesek veled,és mosolyognak a másikban pedig magukból kikelve ordítoznak… :D Kellett egy kis idő amíg hozzá szoktam de aztán már nem volt vészes :)

BEACH BAR,VIP RÉSZLEG,BORRAVALÓ!!! :)

Az új helyen a beach barban dolgoztam, és ez volt az első munka kint, amit igazán élveztem!! A bar közvetlenül a parton volt ilyen igazi nádból készült tetővel nagyon hangulatos volt. Nem volt más dolgom csak egy tálcával sétálni a parton, felvenni a rendelést, leadni a bárban, majd kivinni a vendégnek! :)

A kollégáim jófejek, és segítőkészek voltak, és annyira meg voltak velem elégedve, hogy már a 3. nap után rám bízták, hogy reggel én nyissam ki a bárt!!! Ez nagyon meglepett, hiszen nekem kellett elmenni a kulcsért, pénzért ami ugye nagy felelősség de nagyon örültem neki!!! Ahogy telt az idő, egyre fontosabb feladatokat kaptam, közben dőlt a borravaló ezerrel, a vendégeink 95%-a orosz volt, akiktől a nyelvtudás miatt féltem, ugyanis nem beszélek oroszul, de nem volt gond annyit ők is el tudtak mondani, hogy „one Coca Cola please” meg stb. :D

Augusztus vége felé pedig egy teljesen váratlan és ’’véletlen’’ eseménynek köszönhetően átkerültem a VIP részlegre ahol csak ilyen nagyon komoly orosz milliárdosokkal voltam körülvéve. :D

Augusztus elején összebarátkoztam egy nagyon kedves francia családdal, akikkel a 10 nap alatt amíg ott voltak minden este kijártam koktélozni,és olyan szinten összebarátkoztunk,hogy felajánlották ha bármikor Párizsban lesz dolgom csak szóljak nekik és szállást,és munkát is biztosítanak Nekem! Rajtuk kívül szorosabb barátságokat nem kötöttem a hotelban mindenkivel jó kapcsolatom volt,úgy tűnt,és úgy is éreztem mindenki megszeretett,mindenkivel el tudtam beszélgetni! :)

AZ UTOLSÓ 1 HÓNAP…!!!

Az utolsó 1 hónap, vagyis a szeptember olyan gyorsan elrepült mintha csak 1 hét lett volna.. :) Vészesen közeledett a vége, amit a szeretteim hiánya miatt nagyon-nagyon vártam, de bevallom éreztem, hogy azért hiányozni fog… különösen a tenger,a csodás tiszta sós levegő,a fantasztikusan ízletes gyümölcsök egyszóval minden pozitívum, amit csak a hely adni tudott!!!

Nekem, mint hatalmas tenger- és jóidő-függőnek fantasztikus élmény volt minden nap látni,és érezni a tengert,sőt ott dolgozni a parton minden nap, és a tűző folyamatos napsütést, amitől annyira gyönyörű színem lett hogy még 1 hónappal azután hogy haza jöttem is látszik! :)

Az utolsó tanácsom, ami egyben az idei nyári történetem vége is lesz az, hogy ha kedvet vagy vágyat érzel arra, hogy valami újat, valami mást, és nem utolsó sorban valami olyan tapasztalatot szerezz munka, és sok más téren, amit itthon egyszerűen nem lehet, akkor MERJ kilépni a komfort zónádból, és vágj bele!!!

Fontos leírnom azt is,hogy oda nem nyaralni, hanem elsősorban dolgozni mész,és fel kell készülnöd lelkileg mindenre, mert a munka, különösen ha 4 vagy 5 csillagos szállodáról beszélünk nagyon-nagyon kemény!!! El kell döntened van-e benned elég kitartás, és megéri-e ez neked, mert annak semmi értelme, hogy kimész aztán 3 nap után sírva rohansz haza anélkül, hogy megpróbáltad volna!

Végezetül szeretnék sok sikert kívánni mindenkinek, aki jelentkezik, és ne feledjétek merjünk álmodni mert a világ a miénk, csak mernünk kell meghódítani!!! ;) <3