Nagyon sokan elgondolkodnak, milyen lesz az idei év, pontosabban az a bizonyos idei nyár. Velem sem történt ez máskepp 2014 májusában, amikor is elhatároztam, hogy változás kell!
Jó lenne kimozdulni a hétköznapi kis mókuskerékből, világot látni, új embereket megismerni, tapasztalatot szerezni és végül de nem utolsó sorban a nyelvtudásomat gazdagítani.
Hirtelen döntés volt ez számomra, hiszen májusban a legtöbben már kiutaztak vagy biztos helyük volt, míg én akkor találtam rá egy közösségi oldalon a del Rey International-re. Őszintén megvallva rögtön böngészni kezdtem, és szinte pillanatnyi gondolkodás nélkül rögtön a közepébe vágtam, és szimpla megérzés alapján úgy döntöttem, felkeresem Juditot, elvégre egy e-mailbe még senki sem halt bele.
Pár napos várakozás után megérkezett a válasz és már kaptam is sorban az ajánlatokat Görögország különböző szigeteire. Mivel még sosem utaztam repülővel és ez volt az 1. külföldi munkám is, így picit megriadtam az újonnan bekövetkező helyzettől, de ennek ellenére határozott döntéssel klikkeltem a Kos szigetén, takarítónőként kapott állásajánlatra.
Június közepén fogadtam el az ajánlatot, és június végén már utaztam is a gyönyörű Mastichariba. Teljesen önállóan, ismeretség nélkül vágtam neki a hosszú útnak és immáron tudom, a feledhetetlen, kalandos nyárnak.
A hotel sofőrje a reptéren várt, hatalmas szeretettel fogadott es szállított el oda, ahol az elkövetkező 3 hónapomat töltöttem. Éjszaka érkeztem fél 1-kor, s amint elfoglaltam a szállást még a sós tenger levegőjét sem volt időm beszippantani hiszen a magyar csajok rögtön a szárnyuk alá vettek és belerobbantam az első görög éjszakába.
A bár szinte csak 500 m-re volt a lakhelyünktől és amint kiértem már egy welcome koktél várt a kör alakú stílusos asztalon.
Az első éjszaka csodásan sikeredett hiszen a hajnali ágyba zuhanás után 8 órára már a hotel recepcióján volt jelenésem, hogy a titkárnővel rendezzük a szerződésembe foglaltakat. Sikeresen legyűrtem az első angol nyelvű kommunikációm és másnap már kezdhettem is az 5 csillagos hotel kapujában.
A főnököm már reggel várt és készségesen megmutatta a napi feladatkörömet, mit és hogyan kell csinálnom. Szerencsémre egy magyar lány szintén abban az időbeosztásban dolgozott mint én, így biztosítva volt a napi mosolyadag a felmosás közben.
Reggel 7 órától délután 3-ig volt a munkaidőnk utána a staff busz mindenkit hazaszállított és kezdődhetett a siesta. Egy kis munka utáni lazítás, egy pici tengerparti fürdés és aztán az elmaradhatatlan hajnalig tartó bulizás.
Első csodaként a gyönyörű naplemente látványa fogta meg a tekintetem és az égszínkék tenger kápráztatott el teljesen. A városban szinte keresni sem kellett a bulikat, hiszen amint pislantottam egyet máris egy bárban találtam magam, ahol fiatalok sokasága riszálta a csípőjét.
Sorjában készültek a ,,selfiek,, és a fotók, melyeket másodpercek alatt az interneten böngészhetünk újra, hiszen minden bárban ingyenes wi-fi hálózatra kapcsolódhattuk.
Mivel minden szigeten, az árak itt is elég borsosak voltak az itthoniakhoz képest, legfőképp a ruhafélék, de épp így az élelmiszerek között is kutatni kellett az olcsóbb termékek után. Esténként volt, hogy bevásárlás után rögtön a partra mentünk úszni, hiszen akkor már nem volt annyira túlzsúfolt. Imádtam, hogy bárhova mentünk, a sziget bármely részén volt lehetőségünk pancsikolni, hiszen óriási nyitott beach volt elérhető a turisták számára.
Takarítónőként szorgoskodtam a hotelban, ahogy már említettem, s ahogy ezt általában meghalljuk megriadunk: ,, -Én ezt ugyan ááh sosem tudnám csinálni-,,. Igen, vannak negatív pillanatok, amikor egy teljesen elázott toalettet kellett tisztára pucolni vagy egy medence körüli részt csillogóra sikálni, úgy hogy közben a szél minden egyes falevelet a seprű alá fujt.
De ennek is megvannak a maga szépségei. A pincérfiúk napokat tudtak szórakozni azon, hogy mennyit szerencsétlenkedünk egy-egy munkával, míg ők felraknak az asztalra 20 tányért. Egy biztos: a legjobb barátságok mindig egy-egy közös galacsinfelszedéssel kezdődtek. (: Minden egyes nap ugyanaz a munkafeladat ment körbe-körbe, akárcsak egy mókuskerékben, mely a vége fele már kezdett picit uncsivá válni, de mégsem mondhatom, hogy minden nap egyformán telt el.
Mindig történt valami új, valami érdekes és olyan, amit sosem felejtek el. Egy izgalmas emlékként marad meg bennem többek között az az élmény is, amikor a férfi WC takarítás közben éneklő hangok szűrődtek ki az ajtón keresztül, mellesleg teljesen tisztán max hangerőn, hiszen előfordul, hogy egy munkás ott vezeti le a feszültséget :D Előfordult még párszor, hogy ebéd előtt a konyhába szökdöstünk, mivel az éhes pocakok nem bírták kivárni a 2 órai ebédidőt. Természetesen utána élvezhettünk tovább a csodás felmosótánc élményét.
Gyors említést érdemelnek a bulik, melyekről egy szó is elég, talán annyi: KÖDÖS :) Minden napra esett, egy kiszámíthatatlan görbe este a haverokkal, barátnőkkel, s hirtelen nem tudom melyiket megemlíteni.
Talán a legemlékezetesebb az lenne, amikor pár koktél után hazaindultunk 12 órakor és reggel 5kor még úton voltunk hazafele. Hogy mennyi helyen álltunk meg, és mennyire koptak el a cipők azt hadd ne kelljen ecsetelnem :D Másnap természetesen épp hogy hazaértünk, egy gyors zuhany és 7 órakor újra indultunk a hotelba dolgozni, hogy egy eseménydús napnak nézzünk elébe. A 3 hónap alatt két szabadnapom volt. Ebből egy gyönyörű napot a sziget túloldalán töltöttem Kardamenan, ahol a legmelegebb tengerparti sósvízbe márthattam a fejem valamint a forró thermalvíz buborékolását élvezhettem.
Az utolsó dayoff alkalmából Törökországba utaztunk el hajóval, hogy picit betekintést nyerhessünk a török kávé birodalmába. Lényegében a sziget elég sok részét volt alkalmam körbejárni, hiszen volt, hogy kocsit béreltünk, és elmentünk a városba vagy a szomszédos faluba akárcsak egy kávéra és sétára. Valójában nem tudnék olyan dolgot említeni, amelyért megbántam volna, hogy repülőre ültem azon a forró júniusi napon és utaztam 2 órát a messzeségbe.
Összességében a sziget nem mondható zöld fákkal pompázó királyi palotának, kopár és tehénbőgéstől sem mentes, de egyszerűen imádnivaló minden egyes része. Természetesen a főnökömmel én is keveredtem balhéba, és kaptunk össze ostobaságokon, ahogy mindenki más, de nincs dolog, amit egy göröggel ne tudnál kibeszélni, ha csak nem vagy betoji kis galambfészek. De úgy gondolom, aki rászánja magát és útnak indul, annak van vér a pucájában a későbbiekbe is, hogyha kell a főnökkel szembeszálljon.
Rengeteg felesleges ruhát vittem magammal, amelyet szinte egyszer sem volt alkalmam felvenni. Laza, kényelmes, egyszerű de az esti partyra azert sexy ruha ne maradjon ki a bőröndből. Kozmetikai dolgok alaposan kapjanak helyet a táskában, hisz vannak olyanok, amelyeket odakint nehezebben érhetsz el!! .... és a legfontosabbak – gyógyszerek:
Rögtön az 1. héten mandulagyulladásban szenvedtem, a gyógyszereket otthon felejtettem, és mivel még nem igen ismertem senkit, így magamat próbáltam kezelni munka után a hotelban kapott csodateákkal. Több helyzetben jól jöttek volna, pl. egy enyhe fülgyulladásnál az acylpirin, vagy egy bogárcsípésnél bármilyen krém....de lényegében hazaértem élve, szóval át lehet vészelni nélkülük is.
Rengeteg tapasztalatot szereztem a nyáron. Hatalmas önállóságra tettem szert, megtanultam, hogy a mosoly mindennapi ékszer a szigeten, még a legpocsékabb napodon sem hiányozhat, és mindig légy naprakész, mert sosem tudod mekkora Partit fogtok másnap ecsetelni a haverokkal!
Egyszóval az idén nem is vettem fontolóra, hogy újra belevágjak-e egy kalandba a del Rey-el! Csodás élményekkel gazdagodtam, sőt az angoltudásom is nagymértékben sikerült fejlesztenem.
Nehezen viseltem itthon a telet tengerpart és napsütés nélkül, valamint a folytonos bulik nélkül, így már alig várom a következő nyarat, hogy a repülőgépen üljek, és fentről bámulhassam a gomolyfelhők mozgását. :)
Vous voulez aussi une telle expérience?
Récit de Berkes Hajnalka
Egy ötcsillagos hotelben kaptunk munkát felszolgálóként. Én a szálloda éttermében, pool barjában és különböző rendezvényeken dolgoztam.
suivant…
Récit de Kozák Katalin
Én nem bántam meg, hogy feladtam a biztos munkahelyemet itthon és külföldön próbáltam szerencsét. Nagyon jól éreztem magam.
suivant…
Récit de Szirányi Dóra
Biztosan mondhatom, hogy Ő is örök élményekkel fog hazatérni, és könnyes szemekkel fog búcsút inteni a helynek és a többieknek, amikor eljön az ideje, hogy mennie kell.
suivant…
Récit de Boronkay Bianka
A szállodában minden második kedden úgynevezett görög estet tartottak, így ilyenkor munka után a felszolgálók is lemehettek a bárba iszogatni egymással és a többi vendéggel.
suivant…
Récit de Győriová Anita
Közeledett a nyár. A két évvel ezelőtti élmények után tavaly sem volt kérdéses számomra, hogy újra külföldön töltsek néhány hónapot. Elkezdtem az interneten keresgélni, és ismét a del Rey-re esett a választásom. Megérte! ;)
suivant…
Récit de Gellén Jennifer
Választanom kellett: munka vagy utazás. De miért ne lehetne mindkettőt egyszerre? Ebben segített nekem a del REY International, amiről a nővéremtől hallottam. Gondoltam egye fene, egy próbát megér. :)
suivant…
Récit de Török Sándor
Szerintem vágj bele minél hamarabb a külföldi életbe, sok vesztenivalód nincs, nyerni viszont annál többet tudsz általa! :) Anglia csodálatos hely és nagyon sokat tanultam az ott tölött időből - ismerd meg a történetem Te is!
suivant…
Récit de Bagi Renáta
Este érkeztünk meg a Peloponnészoszi-félszigete! Emlékszem, hogy mennyire lenyűgözött a kivilágított tengerpart látványa! Ekkor még mindig alig tudtam elhinni, hogy ott vagyok.... Varázslatos érzés volt....
suivant…
Récit de Rezes Máté
A szállásunk szomszédságábann volt egy hotel, aminek a medencéjét és éttermét bárki használhatta, ha fogyasztott valamit. Oda mentünk át fürödni és koktélt szürcsölgetni a többi munkatárssal karöltve.
suivant…
Récit de Petróczy Fanni
Az estéket rendszerint közös bulizásokkal, vagy netezéssel töltöttük, soha, de soha nem unatkoztunk. A helyi bár minden este megtelt a hotel alkalmazottjaival, ahol már gyakorlatilag otthon éreztük magunkat.
suivant…