
Lifeguard - 2014. Rodosz
A tavalyi igen kalandos, életmentő tanfolyammal egybekötött nyaram után visszacsöppentem a hétköznapok szürke világába: főiskola és az ezzel együtt járó feladatok, zh-k, vizsgák. Már ekkor eldöntöttem, hogy a 2014-es nyaram sem telhet el újabb élmények begyűjtése nélkül. Magam elé vettem hát a laptopom és egy kis internetes keresgélés után rábukkantam a del Rey International honlapjára.
Azonnal megtetszett, gondoltam bele is vágok az újabb kaland megszervezésébe egy barátnőmmel közösen. Május elsején kaptuk meg a szerződésünket és május 20-án már le is szálltunk Rodoszon. Nem maradt sok időnk az itthoni teendőink elintézésére, ennek ellenére minden rendben zajlott. Izgatottan vártuk az utazást, még sosem voltunk ezelőtt Rodoszon. És azért az 5 hónap sem kevés.
Májusban még az egész staff a hotel vendégszeretetét élvezhette, mivel ezen időszakra még viszonylag kevés turista foglalt szállást. Egy nagyon szép, tengerre néző szobát kaptunk. Június elején átköltöztettek minket egy, a hoteltől kb. 10 km-re fekvő faluba. Kétszemélyes apartmanokban laktunk kicsi konyhával és fürdőszobával. Nem volt nagy az apartman, de minden, amire szükségünk lehetett a rendelkezésünkre állt.
Barátnőmmel életmentőként dolgoztunk. Ez nem volt újdonság számunkra, korábban már dolgoztunk ebben a munkakörben. A hotel medencéit őriztük nagy gonddal. Jogosan jöhet a kérdés, hogy miért nem a tengerparton munkálkodtunk. Nos, erre mi sem tudtuk meg a választ. :D
A munkaidőnk fél 10-től fél 6-ig tartott. Szerettünk így dolgozni, nem kellett korán kelni és nem is volt kettészedve a napunk. Egyikünk a waterparkban dolgozott, másikunk pedig a főmedencénél.
A waterpark 2 csúszdából állt és 5 euróba került, amit nekünk kellett a vendégektől elkérni, majd számlát írni. Mivel csak kettőnket alkalmazták életmentőként a 4 medencére, így a nap folyamán egyszer-egyszer körbesétáltunk és ellenőriztük a többi medencét is (nem történt-e baleset, kell-e valakinek segítség). Hogy ne váljon unalmassá a munka, minden nap cserélgettük a posztokat. Életmentőként (magától értetődően) az elsősegélynyújtás is a feladataink közé tartozott. Szerencsére komolyabb baj nem történt, csak apróbb sérüléseket kellett ellátnunk. Ehhez kaptunk egy elsősegélydobozt, amit minden nap magunkkal kellett vinnünk az aktuális posztunkra.
A vendégek nagyon kedvesek voltak. Sokszor megkérdezték, nincs-e szükségünk valamire, hozzanak-e nekünk valamit. Előfordult, hogy hoztak nekünk üdítőt vagy fagyit, de legtöbbször csak leültek hozzánk beszélgetni.
Általában orosz, német és brit turisták nyaraltak a hotelünkben, de akadtak magyar családok is. Nyár végére már igen jó eséllyel meg tudtuk mondani a vendégekről, hogy milyen nemzetiségűek anélkül, hogy megszólaltak volna. Ez valószínűleg a kultúráink, szokásaink közötti különbségeknek volt köszönhető.
A staff tagjai is igen kedvesek, barátságosak, segítőkészek voltak. Ha nagy ritkán akadt valami probléma vagy kérdésünk volt, bárki szívesen segített. A magyar csapat is jól megtalálta a közös hangot. Majdnem minden este összegyűltünk a helyi bárban és kibeszéltük az aznap történt eseményeket. A helyi bár egyben a hotel alkalmazottainak törzshelye is volt, így még jobban összekovácsolódott a staff és még az angolt is gyakorolhattuk. Többen akadtak ugyan, akik nem beszéltek angolul, de ez nem zavart senkit, activityvel bármit meg lehet tárgyalni. :D
Szabadnapjainkon kirándultunk, bebarangoltuk az egész szigetet. Megnéztük Rodosz nevezetességeit, strandoltunk, kihasználtuk a nyári meleget, napsütést. Többször ellátogattunk a fővárosba is, egyszerűen gyönyörű, nem tudtunk betelni vele. Bár ez az egész szigetről elmondható, lenyűgöző.
Számomra ez az 5 hónap csodálatos élmény volt, újra belevágnék. Nagyon tetszett Rodosz, elvarázsolt, egyszer még garantáltan visszamegyek. Ha nem is dolgozni, nyaralni biztos. Mindenkinek ajánlom, hogy merjen belevágni egy ilyen kalandba. És ne a pénz miatt, hanem, hogy ilyen felejthetetlen élményben legyen részetek, hogy új kultúrákat ismerjetek meg és hogy új barátokat szerezzetek. Megéri! :D
Pont ezért vágunk bele egy újabb kalandba a barátnőmmel, szintén a del Rey International segítségével. Alig várjuk!
Vous voulez aussi une telle expérience?
Récit de Berkes Hajnalka
Récit de Kozák Katalin

Récit de Szirányi Dóra

Récit de Boronkay Bianka

Récit de Győriová Anita
Récit de Gellén Jennifer

Récit de Török Sándor
Récit de Bagi Renáta

Récit de Rezes Máté
